Eredetileg egy egészen más témáról indult a beszélgetés: arról, mit jelent valójában fittnek maradni 50 felett, testben és lélekben egyaránt. A hangulat nyugodt volt, már-már inspiráló, egészen addig a pontig, amíg Xantus Barbara meg nem szólalt – és olyan ajtót nyitott ki a múltjára, amire senki sem számított. A színésznő története hirtelen sokkal mélyebbre vitt, mint bárki gondolta volna.
A közönség számára mindig is erős, kiegyensúlyozott nőként ismert Xantus Barbara most azonban egy olyan időszakról beszélt, amelyet sokáig csend övezett. Kiderült, hogy fiatalon, mindössze 13–14 éves korában olyan állapotba sodródott, amelyet ma már ő maga is egészen más szemmel lát. Egy évig gyakorlatilag nem evett, csak folyadékot fogyasztott – egy belső késztetés, egyfajta kontrollvágy hajtotta ebbe az extrém helyzetbe.
A részletek még ennél is nyugtalanítóbbak. Elmondása szerint otthon gyakran elrejtette az ételt, csak hogy senki ne vegye észre, valójában nem eszik. Az étel ott maradt, eldugva, romlásnak indulva – miközben ő kívülről próbálta fenntartani a látszatot. Ez az időszak rövid volt, mégis intenzív és meghatározó: egy olyan korszak, amely mély nyomot hagyott benne.
A háttérben nem külső kényszer vagy elvárás állt, hanem egy belső folyamat. A tánc iránti szenvedély, a testével kapcsolatos elégedetlenség, valamint a változás iránti vágy mind hozzájárultak ahhoz, hogy elinduljon ezen az úton. Már gyerekként is küzdött az önképével, és amikor a tánc világába belépett, ez a kérdés még hangsúlyosabbá vált számára.
Ma már egészen másként tekint vissza minderre. Bár elismeri, hogy a kontroll iránti igény bizonyos formában megmaradt benne, igyekszik ezt egészséges keretek között tartani. A mozgás például a mindennapjai részévé vált – nem kényszerként, hanem örömforrásként. Azt is hangsúlyozta, hogy nem tud úgy lefeküdni, hogy ne mozogjon, de ez már nem az a fajta önsanyargatás, amit egykor átélt.
Xantus Barbara ma már nem rejti el a múltját. Tudatosan beszél róla, mert fontos számára, hogy példát mutasson másoknak, különösen azoknak a fiatal lányoknak, akik hasonló küzdelmekkel néznek szembe. A története nemcsak egy fájdalmas korszakról szól, hanem arról is, hogy van kiút – és hogy a legnehezebb időszakokból is lehet erőt meríteni a továbblépéshez.
