Kiara Lord, a hazai közönség által ismert felnőttfilmes és tartalomgyártó most olyan személyes részleteket osztott meg legújabb, Lakatos Leventével közösen írt könyvében, amelyek eddig rejtve maradtak az olvasók számára. Nemrégiben kiderült, hogy a Kiara Lord falja a férfiakat, mégis karcsú című kötet egy fontos fejezete arról szól, hogyan alakult Kiara kapcsolata az egyik legismertebb hazai kritikussal, akit a könyvben álnéven említ – de akiről a leírás alapján egyértelműen sejthető, hogy Puzsér Róbert az inspiráció forrása.
Lord már korábban is beszélt arról, hogy számára a kritikussal készült tartalmak – különösen az általa podcastban elmondott gondolatok – nagyon vonzóak voltak, és ez vezetett oda, hogy nem csupán csodálója lett, hanem szívesen közelebb is szeretett volna kerülni hozzá. A könyvében részletesen elmeséli, hogyan fedezte fel magában ezt az érzést, hogyan vált a néma rajongás egy aktív szándékká, és hogyan próbált találkozót szervezni úgy, hogy személyesen adhassa át számára az első könyvét.
Amikor Kiara végül eljutott a találkozóra, a kritikus ugyan kedves és barátságos volt vele, de az esemény nem úgy alakult, ahogy azt a felnőttfilmes elképzelte. A helyzet kissé kínossá vált, amikor a találkozóhelyszín megváltozott, és az sem lepte meg Kiarát, hogy egy gyorsétteremben kellett várakoznia – egy olyan helyzetben, amit ő mindenképpen kevésbé illőnek tartott egy ilyen első találkozáshoz.
A kötetben Kiara leírja, hogy a vacsoraidőpontra megbeszélt találkozóra végül nem került sor, mert a kritikus nem ment el a megbeszélt időpontban. Háromnegyed órát várt, miközben folyamatosan próbált üzeneteket küldeni, hogy biztosan számíthat‑e a találkozóra – de választ nem kapott. Ekkor jött rá arra, hogy hiába várakozik: ő maradt a saját reményei és bizonytalanságai között, miközben a férfi nem reagált a próbálkozásaira.
Kiara nemcsak a találkozó hiányát sérelmezte, hanem azt is, hogy szerinte a helyzetet kulturált módon is el lehetett volna intézni, például egy őszinte visszautasítással vagy egy egyenes kommunikációval. A könyvben beszámol arról, mennyire kiábrándult a történtek miatt, és hogyan dolgozta fel azt, hogy a szándékai nem találkoztak a másik fél viselkedésével. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy idővel megpróbált túllépni a csalódáson, és saját életét folytatni az új fejezetek felé.
Ez a vallomás sokak számára meglepő lehet, hiszen ritkán olvashatunk ilyen részletesen arról, hogyan éli meg valaki a saját érzelmi küzdelmeit és reményeit egy ismert személy iránt – különösen akkor, ha a kapcsolat nem úgy alakult, ahogy azt a szereplő elképzelte. Kiara könyve tehát nemcsak személyes történet, hanem egy tanulságos visszatekintés is arra, hogyan lehet megbirkózni a remények és a valóság közti különbséggel.
