December 10-én reggel minden színházi rajongó és a hazai kulturális élet egyaránt megszűnt létezni egy pillanatra, amikor bejelentették, hogy Balázs Péter, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező és egykori színházigazgató 82 éves korában örökre elaludt. A szolnoki Szigligeti Színház közösségi oldalán megosztott sorok mélyen megrendítették a közönséget: „Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ma reggel örökre elaludt szeretett egykori igazgatónk, barátunk és példaképünk, Balázs Péter” – szólt a társulat búcsúja, amelyben a kollektíva könnyes szemmel őrzi meg emlékét és munkásságát mindörökre.
Balázs Péter neve sokak számára több mint egy versenyről ismert művészét jelenti. Pályafutása a veszprémi Petőfi Színházban kezdődött, majd hosszú évekig volt meghatározó tagja a Vígszínháznak, később rendezőként is bemutatkozott, végül pedig igazgatóként több mint tíz éven át építette és formálta a Szolnoki Szigligeti Színházat, amely alatt valódi otthonná vált mind a társulat, mind a közönség számára.
A legendás művész több generációt nevettetett meg színházi és tévés szerepeiben, filmekben játszott alakításaival és különösen jellegzetes hangjával, amely számtalan rajzfilm és sorozat magyar változatában vált ismertté. Szinkronszínészként olyan figurák életre keltője volt, amelyek a magyar közönség milliói számára maradtak örökre emlékezetesek.
Nem csak színpadon alkotott: igazgatóként 2007-től 2021 nyaráig vezette a Szigligeti Színházat, amelynek falai között olyan hagyományok születtek meg, mint az országosan is népszerű Szilveszteri Gála, és amely kulturális élményt jelentett mindenkinek, aki belépett a nézőtérre.
A gyász nemcsak a társulatot, hanem a teljes országot érintette: kollégák, barátok és tisztelők százai búcsúztak tőle megható szavakkal, és még olyan közéleti személyiségek is megosztották emlékeiket, akik személyes kapcsolatban álltak a művésszel.
Balázs Péter élete és munkássága örökre beíródott a magyar színház- és kulturális élet nagykönyvébe. A színpadon nyújtott teljesítménye, vezetői munkája és mentorálása mind halála után is tovább él a színházak falai között, a tapsban és azokban, akik valaha részesei voltak előadásainak.
