Egy ritka, 1900-as évekbeli viktoriánus stúdiófelvételen Alice Doherty, akit hipertrichózisa miatt „Minnesotai Gyapjas Lányként” ismernek, kecsesen pózol családjával, megható betekintést nyújtva életükbe. A kép közepén ülve Alice arcát finom, aranyszőke hajzuhatag keretezi, amely gyönyörű ellentétben áll finom vonásaival. Magas gallérú, csipkével és bonyolult hímzéssel díszített viktoriánus ruhát visel, amely a kor visszafogott divatját tükrözi. Nyugodt arckifejezése és csendes ereje sugárzik, miközben ölében nyugtatóan ül.
Alice-t családja veszi körül, akik mindannyian a legjobb alkalomra öltözve vannak. Mellette ülő édesanyja komor, mégis elegáns ruhát visel, frizuráját a kor divatja szerint formázták. Apja büszkén áll mögöttük, öltönyben és zsebórával a kezében, a tiszteletreméltóságot testesítve meg. Testvérei, ha jelen vannak, a közelben állnak, arcukon szeretet és büszkeség tükröződik. A stúdió hátterét díszes bútorok és festett függönyök jellemzik, amelyek jellemzőek a korszak hivatalos portréira.
Ez a fénykép több mint egy családi portré – betekintést nyújt a 20. század elejének társadalmi attitűdjeibe és a kor mély családi kötelékeibe. Alice különleges állapota ellenére családja szeretettel és tisztelettel veszi körül, életük szerves részének tekintik. A kép nemcsak Alice ritka szépségét ragadja meg, hanem a család rendíthetetlen erejét is a nehézségek közepette, emlékeztetve azok emberségére és egyéniségére, akik a merev társadalmi normák korában másságok között éltek.
