Egészen elképesztő, az átlagember számára szinte felfoghatatlan élményekről rántotta le a leplet a mindig extravagáns és határokat feszegető énekes, Varga Viktor. A művész, aki közismerten imádja a különleges, spirituális és olykor extrém utazásokat, ezúttal egy olyan titkot osztott meg a nyilvánossággal, amelytől mindenkinek megfagy a vér a ereiben. Viktor egy távoli, civilizációtól elzárt törzsnél tett látogatása során olyan bizarr és archaikus rituálé részese lett, amely örökre megváltoztatta az életről és a halálról alkotott elképzeléseit.

A meghökkentő történet egy messzi, eldugott dzsungelben játszódik, ahol Viktor közelebbi kapcsolatba került egy valódi, ősi hagyományokatőrző kannibál törzzsel. Az énekes nem mindennapi őszinteséggel ecsetelte, hogy a törzs tagjai egyáltalán nem vademberként vagy kegyetlen gyilkosokként tekintenek erre a sokkoló szokásra. Számukra az emberhús elfogyasztása egy mélyen szent, spirituális aktus, amely a tiszteletről és az elhunyt szeretteik energiáinak megőrzéséről szól. Amikor a közösség egy tagja eltávozik az élők sorából, a törzs nem temeti el a testet a földbe, hanem a rituálé részeként elfogyasztják azt, hogy a halott ereje, lelke és bölcsessége tovább éljen bennük.
Viktor az interjú során részletesen és mindenféle szégyenérzet nélkül ecsetelte azt a pillanatot, amikor ő maga is közvetlen tapasztalatot szerzett erről a hátborzongató szokásról. Elmondása szerint a rituálé során felajánlott hús íze leginkább a sertéshúsra emlékeztette, ám a textúrája és az egész helyzet atmoszférája teljesen egyedülálló volt. Az énekes kiemelte, hogy a modern nyugati társadalom morális szűrőit teljesen le kellett vetkőznie ahhoz, hogy megértse és befogadja ennek a különleges kultúrának a logikáját, ahol az emberi test visszaforgatása a természetbe és a közösségbe a legmagasabb szintű spirituális kapcsolódást jelenti.
Az utazás során szerzett tapasztalatok mély nyomot hagytak a művész lelkivilágában. Bár a hazai közönség és a közösségi média kommentelői valószínűleg megbotránkozva fogadják majd ezt a kendőzetlen vallomást, Viktort ez egyáltalán nem feszélyezi. Számára ez az utazás nem a polgárpukkasztásról szólt, hanem egy olyan kulturális és emberi megtapasztalásról, amely közelebb vitte őt a létezés legnyersebb, legősibb formáihoz, és amelyről most, a civilizációba visszatérve, büszkén és teljes természetességgel mesélt.