Egészen elképesztő hangulatú és feszültséggel teli adással jelentkezett a hazai rádiózás koronázatlan királya, Bochkor Gábor, aki ezúttal az ország egyik legnagyobb sportlegendáját, a többszörös olimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszót, Cseh Lászlót kapta mikrofonvégre. A reggeli show-műsorban nem mindennapi titkok láttak napvilágot, ugyanis a visszavonult úszófenomén olyan drasztikus karrierváltásról és teljesen új mindennapokról számolt be, amelyek alaposan meglepték a műsorvezetőt és a hallgatók ezreit is.
Bochkor Gábor a tőle megszokott nyers, provokatív és végtelenül kíváncsi stílusban azonnal a lényegre tért, és elkezdte boncolgatni, hogy a medencék világától végleg elbúcsúzó sportoló mivel keresi a kenyerét a civil életben. Cseh László nyíltan és őszintén mesélt arról, hogy az élsport utáni űr betöltése nem volt egyszerű feladat, de végül talált egy olyan hivatást, amely teljesen más típusú koncentrációt és jelenlétet követel tőle. A korábbi úszóbajnok jelenleg edzőként és szakmai mentorként tevékenykedik, fiatal tehetségek útját egyengeti, miközben a saját egyesületében és a sportdiplomáciában is kőkeményen dolgozik a háttérben.
A beszélgetés során Bochkor Gábor nem rejtette véka alá a meglepettségét azzal kapcsolatban, hogy a civil munka világa mennyire más ritmust diktál egy olyan embernek, aki korábban az egész életét a stopperórához és a mindennapi, monoton edzésekhez igazította. László elárulta, hogy a korai kelések a rádiózással ellentétben neki már egyáltalán nem okoznak gondot, de a papírmunka, a szervezés és a fiatal generációval való folyamatos, mentális kapcsolattartás olykor sokkal jobban lefárasztja, mint annak idején több ezer méter leúszása a medencében.
A stúdióban uralkodó hangulat egyszerre volt feszült és rendkívül közvetlen, ahogy a két határozott egyéniség egymásnak feszült a vélemények terén. Bochkor kíméletlenül rákérdezett arra is, hogy a hírnév és a múltbéli hatalmas sikerek mennyire segítik vagy éppen hátráltatják Lászlót ebben az új, kőkemény üzleti és szakmai közegben. Az egykori úszófenomén elismerte, hogy a név kötelez, és bár a tiszteletet megkapja, az asztalnál már nem a régi érmek, hanem a jelenlegi teljesítmény és a kőkemény munka számít, amit nap mint nap le kell tennie az asztalra.
