Sokan azt gondolják, hogy egy sikeres sorozat vagy egy elismert film után minden ajtó automatikusan megnyílik. Olasz Renátó azonban egészen más oldaláról beszélt a szakmának, és olyan őszinteséggel vallott a nehézségekről, amely sokakat meglepett. Bár első nagyjátékfilmje, a Minden csillag jelentős szakmai és közönségsikert aratott, a színészből lett rendező szerint a valóság jóval összetettebb annál, mint amit kívülről látni lehet.
Olasz Renátó neve sokak számára az Aranyélet című sorozattal vált ismertté, később pedig A király című produkcióban a fiatal Zámbó Jimmy megformálásával is emlékezetes alakítást nyújtott. Most azonban már nemcsak színészként, hanem rendezőként is egyre nagyobb figyelem övezi. A Minden csillag című filmjével új területre lépett, és bebizonyította, hogy alkotóként is képes megszólítani a közönséget.
A film egy Budapestre költözött testvérpár történetét követi, akik egy hazalátogatás során kénytelenek szembenézni a múlt emlékeivel, a régi kapcsolatokkal és azokkal a döntésekkel, amelyek meghatározták az életüket. A történet sok néző számára ismerős érzéseket idézett fel, és erős visszhangot váltott ki a bemutató után.
Miközben a film pozitív fogadtatásban részesült, Olasz Renátó hangsúlyozta, hogy a siker önmagában nem oldja meg azokat a bizonytalanságokat, amelyek a szakmával együtt járnak. Szerinte mindannyiunk életében jelen vannak olyan kérdések, mint a családalapítás, a maradás vagy az elköltözés dilemmája, és ezek a feszültségek a levegőben lógnak, függetlenül attól, ki milyen pályán mozog. Az alkotás számára egyfajta belső kapaszkodót jelent, amely segít feldolgozni a körülötte zajló világot.
A rendező ugyanakkor arról is beszélt, hogy a pályafutása során megtapasztalta a szakma kiszámíthatatlanságát. Felidézte, hogy az Aranyélet sikere után hosszú ideig nem érkeztek új felkérések, ami kívülről talán nehezen érthető azok számára, akik csak a reflektorfényes pillanatokat látják. Elmondása szerint ezt idővel megszokta, és megtanulta nem személyes kudarcként megélni azokat az időszakokat, amikor csendesebbé válik körülötte a szakmai élet.
Szavai szerint a filmes világban gyakran olyan érzése van az embernek, mintha újra és újra a nulláról kellene indulnia. Ez sokszor frusztráló lehet, de úgy érzi, nem szabad saját értékét kizárólag a lehetőségek számából megítélni. Megtanulta elfogadni, hogy ami érkezik, az ajándék, és ami nem, azon nem érdemes önmagát hibáztatni. Ez a gondolkodásmód segítette át a nehezebb időszakokon is.
A rendezés iránti érdeklődése nem új keletű. Már fiatalon vonzotta az alkotás ezen formája, és idővel úgy érezte, hogy a színészet mellett más módon is szeretné megmutatni kreativitását. A Minden csillag elkészítése számára nemcsak szakmai kihívást jelentett, hanem annak bizonyítékát is, hogy az ember képes új utakat találni akkor is, amikor sokan már beskatulyázták volna.
Bár ma már rendezőként is sikereket ér el, Olasz Renátó nem titkolja, hogy továbbra is egyszerre szeretne jelen lenni a kamera előtt és mögött. Jelenleg is dolgozik új terveken, miközben színészként is aktív marad. Úgy érzi, a két terület kiegészíti egymást, és mindkettő hozzájárul ahhoz, hogy folyamatosan fejlődhessen alkotóként.
Története emlékeztet arra, hogy a siker sokszor nem egy végállomás, hanem egy újabb kezdet. A díjak, az elismerések és a pozitív kritikák mögött ugyanúgy ott vannak a bizonytalanságok, a várakozások és az újrakezdések. Olasz Renátó pedig most arról beszélt nyíltan, amiről kevesen mernek: arról, hogy a legnagyobb sikerek után is újra meg újra meg kell küzdeni a helyünkért.
