Koncz Zsuzsa, a magyar könnyűzene meghatározó alakja, akinek dalaiban generációk nőttek fel, most rendkívül személyes és eddig ritkán említett részletekre világított rá saját múltjával kapcsolatban. Az énekesnő, aki Pélyben született 1946. március 7‑én és pályafutását még tinédzserként, a Ki mit tud? tehetségkutatóval indította el, most a gyerekkoráról mesélt a Neshama TV Én és a pénz című műsorában – és a történet sok mindent átértelmez, amit eddig gondoltak róla.
Zsuzsát nem a szülei, hanem nagymamája nevelte fel, miután a háború utáni idők nehézségei miatt édesanyja nővérképzőbe ment, édesapja pedig állandóan dolgozott. „Nem volt rám kapacitás” – mesélte az előadóművész, akinek kétéves kora körül Budapestre költözött nagymamájához, aki mindent megtett azért, hogy boldog gyerekkora legyen, annak ellenére, hogy az akkori körülmények távolról sem voltak egyszerűek.
A családi helyzetet tovább árnyalta a nagypapa korai halála is. Zsuzsa elmondása szerint a nagypapa, aki korábban rendőrként dolgozott, később raktárőrzői munkát kapott, ám tragikus módon egy kiskatona véletlenül elütötte és agyonlőtte, miközben fegyverrel játszott. Ez a váratlan esemény még inkább meggyengítette a család anyagi és érzelmi stabilitását, így Koncz Zsuzsa hamar megtapasztalta, milyen az, amikor csak a nagymama marad támaszként.
A válás után édesanyja egyedül nevelte Zsuzsát egy pesterzsébeti kis házacskában, és nővérként dolgozott, miközben édesapjával szinte megszakadt minden kapcsolat. Az anyagi nehézségek ellenére az énekesnő azt mondja, hogy gyerekként soha nem érezte úgy, hogy bármi hiányozna az életéből, és boldognak érezte magát annak ellenére, hogy szegénynek született és sokáig fürdőszoba nélküli lakásban éltek.
Koncz Zsuzsa története tehát nem csupán zenei sikerekről szól, hanem egy olyan gyerekkorról is, amely tele volt küzdelemmel, szeretettel és olyan családi traumával, amelyet eddig kevesen ismertek. És mégis, ezek a nehéz kezdetek formálták azt a művészt, akit ma Magyarország egyik legmeghatározóbb énekesnőjeként ismer.
