Vannak dalok, amelyek egyszerűen nem hajlandók eltűnni. Évtizedek telnek el, generációk nőnek fel, mégis újra és újra felcsendülnek a rádiókban, a tévében vagy egy retróbulin. Pont ilyen lett Tunyogi Orsi és Ganxsta Zolee közös száma, a Ha lemegy a nap, amely 1997-ben robbant be, és azóta is a magyar könnyűzene egyik emlékezetes slágere maradt. A dal sikere szinte megállíthatatlan volt, ám van valaki, aki egészen más szemmel néz vissza erre a történetre: maga Ganxsta Zolee.
A rapper ugyanis annak idején egy olyan döntést hozott, amelyről ma már csak mosolyogva, de némi fejcsóválással tud beszélni. Amikor szóba került, hogy mely dalok voltak igazán fontosak a karrierjében, felidézte azt az időszakot, amikor a sláger megszületett. A rapbetét, amelyet ő adott hozzá a dalhoz, ma már legendás résznek számít, akkor azonban egyáltalán nem gondolta, hogy ilyen hosszú életű lesz.
Sőt, a zenész annyira nem hitt a dal sikerében, hogy egy különös megállapodást kötött. Úgy döntött, lemond a szerzői jogdíjról, ha cserébe Tunyogi Orsi ingyen közreműködik az ő csapatának Vigyázz, hogy mit teszel! című számában. Abban a dalban viszont akkor sokkal jobban hitt. Úgy tűnt, az lesz a biztos siker, ezért könnyedén mondott le a másik lehetőségről.
Az idő azonban teljesen más forgatókönyvet írt. A Vigyázz, hogy mit teszel! szinte nyomtalanul eltűnt, míg a Ha lemegy a nap azóta is rendszeresen felcsendül mindenhol: rádiókban, tévéműsorokban, szórakozóhelyeken, retró rendezvényeken. A dal közel harminc éve folyamatosan pörög, ami azt jelenti, hogy a jogdíjakból komoly bevétel keletkezhetett volna.
Ganxsta Zolee ma már nevetve idézi fel a történetet, de közben elismeri: ez bizony egy igencsak rossz üzlet volt. Ha akkor másképp dönt, az elmúlt évtizedekben akár jelentős összegekhez juthatott volna. Még ha a közreműködői jogdíj nem is ér fel a dalszerzői bevételekkel, a folyamatos lejátszások miatt évente több százezer, sőt akár milliós nagyságrendű összegről lehet szó.
A rapper tréfásan úgy fogalmazott: ha minden másképp alakul, ma talán már villát és kanalat is vehetett volna abból a pénzből. De a történet így alakult, és azóta is gyakran eszébe jut, amikor a dal újra megszólal valahol.
Az irónia pedig az egészben az, hogy a raprész, amelyről akkor ilyen könnyedén mondott le, ma már a szám egyik legemlékezetesebb pillanata lett. A közönség együtt mondja, a bulikban újra és újra felhangzik, és sokak számára épp ez adja meg a dal igazi karakterét.
Így lett egy pillanatnyi döntésből egy legendás történet a magyar zenei életben – és egy olyan üzlet, amelyről Ganxsta Zolee ma már csak mosolyogva, de tanulságként beszél.
