A tudósok azt találták, hogy a kutyák a háziasítás új szakaszába léphetnek, mivel a modern ember egyre gyakrabban keresi a nyugodtabb és barátságosabb háziállatokat.
Néhány évtizeddel ezelőtt a kutyákat elsősorban az olyan feladatok miatt értékelték, mint a vadászat, az állattartás és a védelem biztosítása. Ma azonban a kutyák fejlődhetnek, hogy beilleszkedjenek az emberek mozgásszegényebb, városi életmódjába, és egyre jobban megfeleljenek a városi életnek.
Egy tanulmány feltárta, hogy az oxitocin, amelyet gyakran „szeretethormonként” is emlegetnek, kulcsszerepet játszik abban, hogy a kutyákat vonzalomra és kapcsolatteremtésre késztesse gazdáikkal. Ahogy az emberek egyre jobban megszeretik a ragaszkodó háziállatokat, a kutyák egyre érzékenyebbek erre a hormonra.
A svéd Linköping Egyetem kutatói Brian Hare és Vanessa Woods kutyás szakértők vezetésével azt vizsgálták, hogy a kutyák hogyan fejlesztették ki egyedi képességüket az emberekkel való együttműködésre, és hogy a modern életmód hogyan befolyásolhatja tulajdonságaikat. Az egyik kísérletben 60 golden retriever kapott egy lehetetlennek tűnő feladatot: felnyitott egy csemegeüveget. A kutyákat kétszer tesztelték – egyszer oxitocin orrspray után, egyszer pedig semleges sóoldattal. A tanulmány megállapította, hogy az oxitocin receptor specifikus genetikai változatával rendelkező kutyák nagyobb valószínűséggel kértek segítséget gazdáiktól, miután megkapták az oxitocin spray-t.
Ez a kísérlet megerősítette, hogy az oxitocin szintje jelentősen befolyásolja a kutya szociális viselkedését és az emberekkel való kapcsolatát. Az eredmények azt is kimutatták, hogy a kutya szociális interakciókra való érzékenységét részben a genetikája határozza meg.
A kiszolgáló kutyák, amelyeket kifejezetten arra képeztek ki, hogy segítsenek gazdáiknak, szintén jól példázzák ezt az evolúciót. A legtöbb kedvtelésből tartott kutyával ellentétben a szolgálati kutyák természetesen vonzódnak az idegenekhez, még kölyökkutyaként is. Woods és Hare szerint ez a fokozódó barátságosság megváltoztatta a kutyák biológiáját, hasonlóan ahhoz a változásokhoz, amelyek több ezer évvel ezelőtt történtek, amikor a vadon élő farkasok elkezdtek alkalmazkodni az emberi településekhez. Idővel ezek a farkasok inkább az emberekhez kezdtek vonzódni, mint félelmetesek vagy agresszívek.
A háziasítás második hulláma az ipari forradalom után következett be, amikor a növekvő rendelkezésre álló jövedelem arra késztette az embereket, hogy meghatározott fizikai tulajdonságok miatt tenyésztsenek kutyákat, ami tükrözi társadalmi helyzetüket. Ebből az időszakból sok az American Kennel Club által ma elismert 200 kutyafajta született.
